2020. április 23.
Fontos, hogy a veszélyhelyzet idején a jogi személy döntésképes maradjon, abban az esetben is, ha a döntéshozó szerv döntéshozatalára nem kerül sor vagy arra, nincs lehetőség. Továbbá fontos az is, hogy a jogi személy ügyvezetése és más testületei is működőképesek maradjanak. A következőkben ennek szabályait foglaljuk össze.
Az ügyvezetés jogköre tagi döntéshozatal hiányábana a tagok hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével megtartott ülés, illetve az ülés tartása nélküli határozathozatal korábban részletezett esetei nem állnak fenn, úgy az ügyvezetés dönthet:
♦ a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról (ha a jogi személynél felügyelőbizottság működik, a döntéshez a felügyelőbizottság írásbeli jelentése szükséges),
♦ az adózott eredmény felhasználásáról,
♦ a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben.
A döntéshez ugyanakkor szükséges, hogy
♦ a szavazatok 25 százalékát meghaladó részesedéssel rendelkező tagok a döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben legalább a szavazatok 51 százalékát elérő mértékben a határozati javaslattal szemben ne tiltakozzanak, továbbá
♦ a többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező tag (amennyiben van ilyen) előzetes írásbeli véleményében a határozati javaslattal szemben ne tiltakozzon.
A meghozott döntést a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.
Nem dönthet ugyanakkor az ügyvezetés ez esetben sem:
♦ a jogi személy létesítő okiratát nem módosításáról, kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján van szükség,
♦ a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről,
♦ a jogi személy átalakulásáról, egyesüléséről, vagy szétválásáról, illetve az ehhez kapcsolódó, a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésekben,
♦ korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság esetében a jegyzett tőke leszállításáról.
Pótbefizetésről vagy egyéb tőkepótlásról az ügyvezetés csak akkor dönthet, ha ez a tagok jogi személyben fennálló részesedése mértékét nem érinti, és a pótbefizetésre vagy egyéb befizetésre kötelezettek ehhez előzetesen írásban hozzájárultak.
A kötelező tőkeleszállítás feltételeinek fennállása esetében a kapcsolódó döntésekről a kft. és zrt. döntéshozó szerve a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli taggyűlésen köteles dönteni.
Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a veszélyhelyzet alatt az ügyvezetés dönthet a társaság honlapján közzétett, közgyűlés meghívóban szereplő ügyekben – beleértve az alapszabály módosítását is – továbbá, a fent említett esetekben. Az ügyvezetés a napirendben szereplő egyes ügyekben a közzétett határozati javaslattól eltérően is dönthet.
A veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napos jogvesztő határidőn belül a szavazatok legalább 1 százalékával rendelkező részvényesek kérhetik a közgyűlés összehívását az ügyvezetés által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott közgyűlési határozatok utólagos jóváhagyása céljából.
2020. április 30-áig, eltérő üzleti év esetében a mérlegfordulónapot követő 4. hónap utolsó napjáig az ügyvezetés köteles határozni a beszámolóról. Ezzel egyidejűleg dönthet az adózott eredmény felhasználásáról, illetve az osztalékról. A részvényeseket ezzel kapcsolatban a közgyűlés összehívásának kezdeményezési joga 2020. május 31-éig, vagy ha a nyilvánosan működő részvénytársaság üzleti éve a naptári évtől eltér, az ügyvezetésnek a beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról döntő határozatának nyilvánosságra hozatalától számított 30 napon belül illeti meg (e határidő jogvesztő).
Vezető testületek, testületi szervek
A testületi szervek
♦ megtarthatják üléseiket elektronikus hírközlő eszköz útján, vagy
♦ más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatják, vagy
♦ írásbeli egyeztetést folytathatnak, és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatják. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal e-mailben is történhet.
Eljárásrend hiányában azt a tanácskozás és döntéshozatal szabályait a testület elnöke, akadályoztatása esetén helyettese, ennek hiányában az elnök által kijelölt, mindezek hiányában az ügyvezetés által felkért tag határozza meg.
Amennyiben a testület eljárni képes tagjainak létszáma a jogszabályban, létesítő okiratban meghatározott alá csökken, a többi tag jogosult a határozathozatalra szótöbbséggel dönteni. Határozathozatalra akár egy személy is jogosult lehet.
Tisztviselők megbízatása meghosszabbodik
Amennyiben a vezető tisztségviselő, testületi tag, állandó könyvvizsgáló megbízatása határozott időre szól, és lejárna, vagy megszüntető feltétel alapján megszűnne; a veszélyhelyzet, a megbízatás alapítói határozat vagy döntéshozó szervi határozat hiányában a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad.
Forrás: Adozona.hu