Gyakori kérdések a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatban
Az e tárgyban érkező kérdések nagy száma azt mutatja, hogy a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó jogszabályi változásokkal a sok-sok megjelent információ ellenére is érdemes foglalkozni. Cikkünkben a témával kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket tekintjük át.
Kezdjük a kulcskérdéssel, a nyugdíjas fogalmával, amely státusz jelenleg csak munkaviszony esetén mérvadó, július 1-jétől viszont valamennyi jogviszony vonatkozásában nemcsak az egyéni járulék, hanem a biztosítási kötelezettség, illetve a szociális hozzájárulási adó (szocho) szempontjából is meghatározóvá válik.
A fogalmat a még hatályos Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 4. paragrafusának f) pontja, illetve július 1-jétől az új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 4. paragrafusának 17. pontja definiálja.
A jelenleg érvényben lévő előírások szerint nyugdíjasnak az minősül, aki
- a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.), illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. paragrafus (3) bekezdésének a) és c) pontjaiban meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, illetve
- bármely EGT-tagállamtól saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.
Nem nyugdíjas viszont az, aki korhatár előtti ellátást vagy szolgálati járandóságot kap, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül. (A nyugdíjas szövetkezetek esetében az átmeneti bányászjáradékban részesülő tag is mentesül a biztosítási kötelezettség alól.)
A más EGT-tagállamtól nyugdíjban részesülő személyt szintén nem tekintjük nyugdíjasnak, ha nem öregségi nyugellátást kap. Például, ha valaki Romániában rokkantsági nyugdíjas, nálunk nem tekinthető nyugdíjasnak.
Az egyezményes ország nyugdíjasa pedig akkor minősül öregségi nyugdíjasnak Magyarországon is, ha a nyugellátását a Tny. szabályai szerint is megállapították. (Ez alól kivételt képez Szerbia, Macedónia és Koszovó.) Például, ha valaki Ausztráliában nyugdíjas, de egy nap magyar szolgálati ideje sincs, Magyarországon nem minősül nyugdíjasnak.
Az egyezményes államok polgáraira vonatkozó szabályok július 1-jétől e tekintetben megegyeznek majd az uniós személyekre vonatkozó előírásokkal.
A foglalkoztatónak elemi érdeke, hogy meggyőződjön a munkavállaló nyugdíjas státuszáról – különösen abban az esetben, ha az érintett még nem töltötte be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt –, hiszen ha mégsem nyugdíjasról van szó, a munkavállaló erre vonatkozó nyilatkozata nem mentesíti őt a jogkövetkezmények alól.
Június 30-áig a nyugdíjasokra csak az Mt. szerinti munkaviszonyban (illetve őstermelőként és kiegészítő tevékenységű egyéni és társas vállalkozóként nem terjed ki a biztosítás, bár ez utóbbi jogviszonyban bizonyos járulékfizetési kötelezettség fennáll, és bizonyos ellátások megilletik őket), július 1-jétől azonban a nyugdíjasok munkavégzése valamennyi jogviszonyban mentessé válik a társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek alól (díjazásukat csak szja terheli), és e tevékenységük alapján semmilyen társadalombiztosítási ellátásra sem lesznek jogosultak.
További folyománya a nyugdíjasként munkát végzők jogállása változásának, hogy a június 30-át követő jövedelmekre vonatkozóan megszűnik a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés (Tny. 22/A §), illetve a korhatárt be nem töltött nyugdíjasok kereseti korlátja (Tny. 83/b §).
Mindez vonatkozik a közszférában nyugdíjasként munkát vállalókra is. Ugyanakkor a Tny. 83/C szakasza továbbra is hatályos marad, így aki nyugdíjasként az említett rendelkezésben meghatározott közszolgálati jogviszonyok valamelyikében áll, annak továbbra is szünetel a nyugellátása, ugyanakkor július 1-jétől már nem lesz biztosított. Így keresőképtelensége esetén csak a betegszabadságra számíthat, de táppénzt már nem kaphat, ahogy üzemi baleset esetén sem jogosult baleseti ellátásra. Hosszabb idejű keresőképtelenség esetén e körnek célszerűbb a jogviszonyt megszüntetni, a nyugellátás újbóli folyósítása érdekében.
A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló társadalombiztosítási jogállása változatlan marad: az általános szabályok szerint biztosított, és terhelik a járulékok, illetve július 1-je után is vonatkozik rá a kereseti korlát.
Forrás: Adozona.hu / Széles Imre TB szakértő