Kategória archívumok: Hír

2020. június 25-én Gulyás Gergely sajtótájékoztatón lebegtette meg a 2021. január 1-től esetlegesen hatályba lépő új kisadózókra vonatkozó szabályozást. E szerint az adóéven belül, az egy partnernek kiszámlázott, összesen 3 millió forint felett, a 3 millió feletti rész után 40%-s kulccsal kellene adózni 2021. január 1-től. A cél a bujtatott munkaviszonyok visszaszorítása, azonban az új szabályozás erőteljesen sújtja a szabályosan dolgozó és adózó KATA-sokat is és egyben nélkülözői a döntéshozást megelőző szakmai egyeztetést. Ez alapján, szakmai véleményünk szerint, a tervezet csupán az egyeztetés hiányából fakad és az valószínűleg nem kerül elfogadásra. Ugyanakkor a gazdaság fehérítését célzó szabályozásra szinte biztosan lehet számítani a közeljövőben. Érdekesség, hogy a szabályozás szakmai megalapozatlanságából adódóan, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete petíciót fogalmazott meg az ellen. Amennyiben érdemei változás következik be a szabályozásban arról ügyfeleink az elsők között értesülnek!

2020. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni minden, belföldi adóalanyok felé kiállított számláról a NAV felé. Ez azt jelenti, hogy az eddigi 100 000 forint áfát tartalmazó számlák helyett MINDEN számlát továbbítani kell a NAV felé, amelyet belföldi adóalany (vállalkozások, egyéni vállalkozók vagy adószámos magánszemélyek) felé állítottak ki. Továbbá 2021. január 1-től az összes ügyletről adatot kell szolgáltatni, vagyis azokról a számlákról is, amelyeket magánszemélyek felé állítottak ki. Ebből adódóan javasoljuk, hogy már most készüljön fel a jövőben felmerülő kötelezettségre. Az adatszolgáltatásra a legjobb és egyben legkényelmesebb megoldás az NAV adatkapcsolattal rendelkező, online számlázó program használata. Amennyiben az Ön cége még nem ilyet használ, magabiztosan ajánljuk a szamlazz.hu szolgáltatását, amelyet akár ingyenesen is igénybe vehet. A számlázz.hu rendszerbe az alábbi linken tud regisztrálni (javasoljuk, hogy Google Chrome böngészőt használjon). Ezt követően már csak a NAV adatkapcsolat létrehozása szükséges lépés a kötelezettség teljesítéséhez. https://www.szamlazz.hu/szamla/regisztracio A NAV adatkapcsolatot az alábbi lépések megtételével tudja beállítani. A regisztrációt…

Bővebben

Ma éjfélig meghosszabbította a NAV az SZJA-bevallás és az 1+1%-os rendelkezés határidejét 2020. május 21. Ismét a hibás rendszerműködés okozott kellemetlenséget az adózóknak Az eredeti határidőhöz képest plusz egy nappal, vagyis ma éjfélig még megtekinthetők, módosíthatók, jóváhagyhatók az szja-bevallási tervezetek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eSZJA rendszerében. A határidő meghosszabbítását a tegnap éjszakai bizonytalan működés indokolja, amely sajnos már nem először okoz kellemetlen perceket az adózóknak és könyvelőknek. A NAV kényszerűségből ezzel biztosítja, hogy mindenki hozzáférjen a számára készült bevallási tervezethez és valamennyi rendelkezni kívánó adózó támogathassa az általa kiválasztott civil szervezetet, technikai számos vallási közösséget, illetve a Nemzeti Tehetség Programot. „Öröm az ürömben”, hogy az adó 1+1%-ának felajánlására is vonatkozik a határidő hosszabbítás Tavaly 5,1 millióból 3,4 millióan nem rendelkeztek adójuk 1+1%-áról. Ezek az összegek ilyenkor a központi költségvetésbe kerülnek.  Pedig biztos van olyan szervezet, amit a felajánlással korábban nem élő emberek is szeretnek, segített nekik, vagy olyan ügyet szolgál,…

Bővebben

2020. július 1-től minden belföldi adózónak kiállított számlát fel kell töltetni az Adóhatóság on-line rendszerébe, a pénztárgép forgalomhoz hasonlóan A 2019.12.12-én a Magyar Közlöny 201. számában kihirdetésre került a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvény, mely módosítja az adóhatóság részére teljesítendő számlához kapcsolódó adatszolgáltatás szabályait. A számlák adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának szabályai a jövőben két lépcsőben változnak. 2020.07.01-től módosulnak a számla adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályok. E módosítások mind a kibocsátott, mind pedig a befogadott számlákat érintik. Kibocsátott számlák 2020.07.01.-től az adatszolgáltatási kötelezettség értékhatár nélkül kiterjed minden olyan belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról szóló számlára, ahol a megrendelő belföldi adóalany. Az adatszolgáltatási kötelezettség független a számlában áthárított adó összegétől (korábban csak az 100 ezer Ft-ot meghaladó összegű áfa tartalmú bizonylatokra vonatkozott az adatszolgáltatási kötelezettség).  Ennek okán a tárgyi adómentes értékesítésről, szolgáltatás nyújtásról is kötelező adatot szolgáltatni az adóhatóság részére feltéve, ha az ügyletről számlát állítottak ki.…

Bővebben

Gyakori kérdések a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatban Az e tárgyban érkező kérdések nagy száma azt mutatja, hogy a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó jogszabályi változásokkal a sok-sok megjelent információ ellenére is érdemes foglalkozni. Cikkünkben a témával kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket tekintjük át. Kezdjük a kulcskérdéssel, a nyugdíjas fogalmával, amely státusz jelenleg csak munkaviszony esetén mérvadó, július 1-jétől viszont valamennyi jogviszony vonatkozásában nemcsak az egyéni járulék, hanem a biztosítási kötelezettség, illetve a szociális hozzájárulási adó (szocho) szempontjából is meghatározóvá válik. A fogalmat a még hatályos Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 4. paragrafusának f) pontja, illetve július 1-jétől az új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 4. paragrafusának 17. pontja definiálja. A jelenleg érvényben lévő előírások szerint nyugdíjasnak az minősül, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.), illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. paragrafus (3) bekezdésének a) és c) pontjaiban meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi,…

Bővebben

2020. május 12. 2019 évi szja bevallás – Hasznos tudnivalók a koronavírus-járvány idején magánszemélyeknek Közeledik a 2019-es évre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallások benyújtási határideje. A magánszemélyek bevallási és fizetési kötelezettsége a koronavírus-járvány ideje alatt is fennáll, legalábbis a hatályos szabályok alapján. Természetesen elképzelhető, hogy a jelenlegi helyzetben esetlegesen módosulnak a bevallási határidők. Ennek ellenére érdemes átgondolni a most is rendelkezésre álló kedvezmények igénybevételét. 1. Ügyintézés online, postai úton NAV 2017 óta támogatja az adózókat adóbevallási tervezetek előkészítésével. A 2019-es adóévre vonatkozó tervezetek online, már március 15-e óta elérhetőek az Ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek részére. Akik nem rendelkeznek Ügyfélkapu regisztrációval, a korábbi március 16-i határidő helyett egy hónappal tovább, egészen április 15-ig kérhetik a tervezetek postázását a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetre való tekintettel. A tervezetek postázása kérhető sms-ben, levélben, telefonon vagy online, így ezzel kapcsolatban nem szükséges személyesen eljárni az adóhatóság ügyfélszolgálatain. Továbbá, többek között az adószámla kivonat, adóazonosító jel vagy a postai készpénz-átutalási…

Bővebben

2020. április 28 Ha a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló már a 140/2020. kormányrendelet hatályba lépése (április 22.) előtt bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá, és megfizette a járulékot, akkor azt a munkavállaló kérelmére a NAV visszafizeti, ha fennállnak az adó-visszatérítés törvényi feltételei – közölte az adóhatóság. Március 11-étől a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló biztosítása szünetel, ugyanakkor a veszélyhelyzet időtartama alatt jogosult egészségügyi szolgáltatásra a 140/2020. kormányrendelet szerint. Ez azt jelenti, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt az érintett munkavállalónak nem kell az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá a jelű adatlapon bejelentkeznie és havi 7 710 forint, naptári napi 257 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetnie. Ha a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló már a 140/2020. kormányrendelet hatályba lépése előtt bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá, és megfizette a járulékot, akkor azt a munkavállaló kérelmére a NAV visszafizeti, ha fennállnak…

Bővebben

2020. április 28 A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. kormányrendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. kormányrendelet tételes adó alóli mentesülést kínál azon kataalany vállalkozásoknak, melyeket a legközvetlenebbül érintenek a korlátozások, a társadalmi érintkezések előírások szerinti és jól felfogott érdeken alapuló önkéntes visszaszorulása. Mint mindig, a kihirdetett jogszabály szövege ezúttal is vetett fel, hagyott nyitva bizonyos kérdéseket az elméleti értelmezés és a jogalkalmazás számára. Mostanra minden kisadózó láthatja az adófolyószámláján a márciusi előírásokat. Ki mentesülhetett? Eltérően az ugyanezen kormányrendeletben meghatározott szociálishozzájárulásiadó- és kisvállalatiadó-kedvezményektől, a kisadózó vállalkozások tételes adója esetében a rendelet nem követelte meg, hogy tényleges főtevékenységként folytassa a kedvezményben részesített tevékenységet a vállalkozó. Pedig – noha a katás vállalkozás nem köteles kettős könyvvezetésre – bevételi nyilvántartása vagy kiállított számlái, nyugtái alapján elméletileg megállapítható lenne, hogy a megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele mely tevékenységből származott (avagy, hogy az adott…

Bővebben

2020. április 23. Fontos, hogy a veszélyhelyzet idején a jogi személy döntésképes maradjon, abban az esetben is, ha a döntéshozó szerv döntéshozatalára nem kerül sor vagy arra, nincs lehetőség. Továbbá fontos az is, hogy a jogi személy ügyvezetése és más testületei is működőképesek maradjanak. A következőkben ennek szabályait foglaljuk össze. Az ügyvezetés jogköre tagi döntéshozatal hiányábana a tagok hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével megtartott ülés, illetve az ülés tartása nélküli határozathozatal korábban részletezett esetei nem állnak fenn, úgy az ügyvezetés dönthet:♦ a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról (ha a jogi személynél felügyelőbizottság működik, a döntéshez a felügyelőbizottság írásbeli jelentése szükséges),♦ az adózott eredmény felhasználásáról,♦ a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben.   A döntéshez ugyanakkor szükséges, hogy♦ a szavazatok 25 százalékát meghaladó részesedéssel rendelkező tagok a döntés meghozatalát megelőző…

Bővebben

2020. április 22. A gazdasági élet szereplőitől érkezett visszajelzések alapján, azokat mérlegelve a Kormány módosította a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának szabályait, amellyel kedvezőbbé váltak a támogatás igénylésének feltételei, valamint azok a vállalások, amelyeket a támogatás érvényesítését követően akár a munkaadónak, akár a munkavállalónak teljesítenie kell. A csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának szabályait a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosítja, mely Rendelet 2020. április 21. napján került kihirdetésre, és amely 2020. április 29. napján lép hatályba. Az alábbiakban áttekintjük a Rendeletben foglalt lényeges módosításokat. 1.    A Rendelet módosította a csökkentett munkaidő fogalmát, amelynek megfelelően csökkentett munkaidő alatt – a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint –…

Bővebben

10/12